|
ICOMOS Nemzetközi Karta a Víz alatti Kulturális
Örökségek Védelméről és menedzseléséről |
(A Kartát a 11. Közgyűlésen Bulgáriában,
Szófiában,
1996. október 5-9.-én ratifikálták.) |
Bevezetés |
A Karta célja támogatni a bel- és a parti
vizekben, a sekély tengerekben és a mély
óceánokban a víz alatti kulturális örökség
védelmét és menedzselését. Középpontjában a víz
alatt található kulturális örökségek speciális
sajátosságai és körülményei állnak. A Kartát
mint az 1990-es "ICOMOS Karta a Régészeti
Örökség Védelméről és Menedzsmentjéről"
kiegészítéseként kell értelmezni.
Az 1990-es Karta a "régészeti örökséget" úgy
definiálja, mint a tárgyi örökségek részét,
tekintettel arra, hogy a régészeti módszerek
elsődleges információkat biztosítanak, magukban
foglalnak minden, az emberi létezésre vonatkozó
emléket, fennmaradt helyek, illetve az emberi
tevékenység minden manifesztációját, fennmaradt
épületeket és minden, ezekkel kapcsolatos,
helyükről elmozdítható kulturális tárgyi
maradványt. A Karta szándéka szerint a víz
alatti kulturális örökséget olyan régészeti
örökségként kell értelmezni, mely víz alatti
környezetben található, vagy onnan mozdították
el, beleértve az elsüllyedt településeket,
épületeket, roncsokat, hajóroncsokat és ezek
régészeti, illetve természeti kontextusát.
A fentiek értelmében a víz alatti kulturális
örökség nemzetközi erőforrás. A víz alatti
kulturális örökség nagy része nemzetközi vizeken
található, nemzetközi kereskedelem és nemzetközi
kapcsolatok eredménye, melyek során a hajók és
szállítmányuk a származási és a rendeltetési
hely között tűnt el.A régészet az eredeti
környezetben való konzerválásra törekszik; az
erőforrás menedzsment nyelvén pedig a víz alatti
kulturális örökség valami véges és nem
megújítható dolgot jelent. Amennyiben víz alatti
kulturális örökségeink hozzásegíthetnek jövőnk
környezetének megbecsülésében, abban az esetben
a jelenben egyénileg és kollektíven is
felelősséget kell vállalnunk fennmaradásuk
biztosításáért.
A régészet társadalmi tevékenység, mindenki
jogosult a múlt információinak saját élete
alakításában való felhasználására és minden
fáradozás, mely a múltban felhalmozott ismeretek
megrövidítését célozza, sérti a személyes
autonómiát.
A víz alatti kulturális örökség hozzájárul a
személyiségformáláshoz és a közösségi szellem
szempontjából is fontos szerepet tölthet be. Ha
a víz alatti kulturális örökséget jó érzékkel
menedzselik, akkor pozitív szerepet játszhat a
rekreáció és a turizmus népszerűsítésében.
A régészetet a kutatás viszi előre, és az évek
során hozzájárul a különböző emberi kultúrákról
szerzett ismereteinkhez, illetve új és
provokatív elméleteket kínál a múltban élt
emberek életéről. Ezek az ismeretek és elméletek
hozzájárulnak jelenkorunk megértéséhez, és
ezáltal segítenek felkészülni a jövő kihívásaira.
Sok tengerben végzett tevékenység, mely
önmagában előnyös és kívánatos, a víz alatti
kulturális örökség szempontjából negatív
következményekkel is járhat, ha összes hatása
nem látható előre.
A víz alatti kulturális örökséget
veszélyeztethetik azok az építési munkálatok,
melyek megváltoztatják a tengerpartot és a
tengerfeneket, vagy megváltozatják a
sodrásirányt, az üledéket, vagy a víz
szennyezettségét. A víz alatti kulturális
örökséget szintén veszélyeztetheti az élővilág,
illetve az élettelen természeti erőforrások
intenzív kizsákmányolása. További veszélyt
jelentenek a nem megfelelően végzett helyszíni
munkálatok, és az eredeti helyükről elmozdított
"szuvenírek"növekvő száma.
Ezeknek a veszélyeknek nagy része
megszűntethető, vagy nagymértékben
kiküszöbölhető a korai szakaszokban régészekkel
történő egyeztetéssel és mérsékelt hatású
projektek kivitelezésével. A Karta szándéka
segíteni a régészeti szakvélemény magas szintre
emelését, hogy azonnal és hatékonyan léphessen
fel a víz alatti kulturális örökségeket
fenyegető veszélyekkel szemben.
A víz alatti kulturális örökséget veszélyeztetik
azok a nemkívánatos tevékenységek is, melyek
sokak költségére kevesek számára biztosítanak
nyereséget. A víz alatti kulturális örökségek
kereskedelmi célú kizsákmányolása - üzleti vagy
spekulációs célból - alapvetően
összeegyeztethetetlen az örökségek védelmével és
menedzselésével. A Karta célja biztosítani, hogy
minden kutatásnak explicit céljai, metodológiája
és anticipálható eredményei legyenek és ezáltal
a projektek célja mindenki számára átlátható
legyen. |
1. Cikkely:
Alapelvek |
Elsődleges cél a víz alatti kulturális örökségek
eredeti helyükön történő megőrzése.
Támogatni kell a kulturális örökség
hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára.
Előnyben kell részesíteni és támogatni kell a
nem destruktív jellegű, nem romboló hatású
kutatási technikák, vizsgálati- és mintavételi
módszerek alkalmazását.
A kutatás nem feltétlenül ellentétes a víz
alatti kulturális örökség fogalmával, sőt: a
projektek tárgyainak kutatása, illetve a
projektek mérséklése szempontjából több, .mint
szükséges.
A kutatásnak kerülnie kell az emberi maradványok
vagy tiszteletben tartott helyek szükségtelen
megzavarását.
A kutatást megfelelő dokumentációnak kell
kísérnie. |
2. Cikkely:
Projekt tervezés |
A kutatások megkezdése előtt a projektet elő
kell készíteni, mely során a következőket kell
számításba venni:
a projekt kutatási tárgyai;
alkalmazott technikák és módszerek;várható
kiadások;
a projekt elvégzéséhez szükséges időterv;
a kutatócsoport összetétele, tagjainak
képzettsége, felelősségi köre, tapasztalataik;
a leletek konzerválása;menedzselés a helyszínen,
illetve az expedíció fenntartása;
együttműködési megállapodás múzeumokkal és más
intézményekkel;dokumentáció;
egészség és biztonság;jelentések készítése;
leletek raktározása, beleértve a kutatás során
elmozdított víz alatti kulturális örökségek
tárolását is;
közzététel, nyilvánosságra hozatal.
A projekt tervet felül kell vizsgálni és szükség
szerint módosítani kell.
A kutatást a projekt tervvel összhangban kell
végrehajtani. A projekt tervet a régészek
számára hozzáférhetővé kell tenni. |
3. Cikkely:
Finanszírozás |
A szükséges pénzügyi fedezetet már a kutatás
megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a
projekt terv minden fázisa - a megőrzéssel,
jelentések elkészítésével és a közzététellel
egyetemben - végrehajtható legyen. A projekt
tervnek tartalmaznia kell alternatív terveket a
víz alatti kulturális örökség
megőrzésére/konzervációjára, illetve a
dokumentációra vonatkozóan, melyek lehetővé
teszik ezen feladatok ellátását abban az esetben
is, ha a várt pénzügyi támogatás bármilyen okból
megszakad.
A projekt finanszírozása nem követelheti meg a
víz alatti kulturális örökség kiárusítását, vagy
bármilyen olyan stratégia alkalmazását, melyek a
víz alatti kulturális örökséget, illetve a
kísérő dokumentációt helyrehozhatatlanul
károsítja. |
4. Cikkely:
Időterv |
A kutatás kutatási tervben meghatározott minden
fázisának végrehajtásához - beleértve a
konzerválást, a jelentések készítését és a
közzétételt is - előre biztosítani kell a
szükséges időt.
A projekt tervnek tartalmaznia kell alternatív
terveket előre nem látható események esetére,
hogy a víz alatti kulturális örökség megőrzése
és a dokumentáció folyamatossága biztosítva
legyen abban az esetben is, ha az időterv
valamely okból felborul. |
5. Cikkely:
A kutatás tárgyai, módszerek és technikák |
A kutatás tárgyát, a részletes módszertant,
illetve az alkalmazott technikákat a projekt
tervben meg kell határozni. A metodológiának,
amennyire csak lehetséges, összhangban kell
lennie a kutatás tárgyával és az alkalmazott
technikákkal.
Minden kutatás szerves része a leletek és
dokumentumok utólagos elemzése, melyhez a
megfelelő anyagi fedezetet a projekt tervben
biztosítani kell. |
6. Cikkely:
Szakképzettség,felelősség, és tapasztalat |
A kutatócsoport tagjainak megfelelő
szakképzettséggel és tapasztalattal kell
rendelkezniük, a projektből adódó feladataiknak
megfelelően. Teljes mértékben ismerniük kell, és
meg kell érteniük a munkájuk által támasztotta
követelményeket.
A víz alatti kulturális örökség kutatása
kizárólag csak a kinevezett régész - aki a
kutatáshoz megfelelő képzettséggel és szükséges
tapasztalattal rendelkezik - irányítása és
ellenőrzése mellett lehetséges. |
7. Cikkely:
Előkutatás |
Minden, a víz alatti kulturális örökséggel
kapcsolatos kutatást meg kell előznie helyszíni
információgyűjtésnek és értékelésének a
kulturális örökség sérülékenységének,
jelentőségének és a helyszín lehetőségeinek
felbecsüléséhez.
A helyszín értékelésének magában kell foglalnia
az elérhető történeti és régészeti bizonyítékok
alapján készült háttértanulmányokat, a helyszín
régészeti és környezeti jellegzetességeinek
vizsgálatát, és az erőszakos behatolásoknak a
terület hosszú távú stabilitására gyakorolt
hatásait. |
8. Cikkely:
Dokumentáció |
Minden kutatást a régészeti dokumentációra
vonatkozó érvényes professzionális standard-ek
szerint kell dokumentálni.
A dokumentációnak biztosítania kell a helyszín
átfogó leírását, melynek tartalmaznia kell a víz
alatti kulturális örökség megtalálási helyét,
azt, hogy elmozdították vagy elszállították-e a
kutatás folyamán, jegyzeteket a területről,
térképet és rajzokat, fotókat és más
elektronikus felvételeket. |
9. Cikkely:
A leletek konzerválása |
A leletek konzerválására irányuló programnak
biztosítania kell a régészeti maradványok
feldolgozását a kutatás folyamán, a szállítás
folyamán és hosszú távon.A leletek konzerválását
az érvényes professzionális standard-ekkel
összhangban kell elvégezni. |
10. Cikkely:
Helyszíni menedzselés és kivitelezés |
A végső terepmunka alapján elő kell készíteni a
helyszíni menedzselés programját, részletezni
kell benne a víz alatti kulturális örökségek
helyszíni védelmének és menedzselésének
folyamatát, az ahhoz szükséges méréseket. A
programnak tartalmaznia kell közérdekű
információkat, ésszerű tervet a helyszín
stabilizálására, sajtófigyelést és védelmet kell
biztosítania a zavaró hatások ellen. Támogatni
kell a víz alatti kulturális örökség helyszíni
megtekinthetőségét a nyilvánosság számára,
kivéve ha ez nem egyeztethető össze a a
kulturális örökség védelmével, illetve
menedzselésével. |
11. Cikkely:
Egészség és biztonság |
Legfőbb érdek a kutatási program résztvevői,
illetve bármely harmadik fél egészségének és
biztonságának biztosítása. A kutatócsoport
minden tagjának munkája során be kell tartania a
biztonsági előírásokat eleget téve ezáltal az
idevágó törvényi előírásoknak, a professzionális
követelményeknek, melyeknek a projekt tervben
kidolgozásra kell kerülniük. |
12. Cikkely:
Beszámoló |
Az időközi jelentéseket a projekt tervben
meghatározott időterv szerint elérhetővé kell
tenni és a megfelelő állami levéltárban letétbe
kell helyezni.
A jelentéseknek tartalmazniuk kell:
a kutatás tárgyainak számbavételét
a módszerek és az alkalmazott technikák
felsorolását
az elért eredmények számbavételét
javaslatokat a jövőbeni kutatásokra vonatkozóan,
a helyszíni menedzselés módjáról és a kutatás
során elmozdított víz alatti kulturális
örökségek felügyeletéről. |
13. Cikkely:
Felügyelet |
A projekt archívumát, mely tartalmazza a
helyükről elmozdított kulturális örökségek
dokumentációját, a projekt dokumentációjának
másolatát egy olyan intézményben kell elhelyezni,
ahol biztosított a nyilvánosság számára a
hozzáférés és az állandó felügyelet. Az archívum
elhelyezésére vonatkozó megállapodásokat még a
kutatás megkezdése előtt meg kell kötni, és a
projekt tervben ismertetni kell. Az archív
anyagokat az érvényben lévő professzionális
standard-ekkel összhangban kell elkészíteni.
A projekt tudományos feddhetetlensége érdekében
az archívumot biztosítani kell, és a több
intézményben történő elhelyezése nem zárhatja ki
újbóli összeállítását további kutatások céljából.
A víz alatti kulturális örökséggel nem szabad a
kereskedelmi értékkel bíró cikkekhez hasonlóan
kereskedni. |
14. Cikkely:
Terjesztés |
A közvéleményt a kutatás eredményeiről, a víz
alatti kulturális örökség jelentőségéről a média
széles körében, népszerűsítő bemutatókon
keresztül kell tájékoztatni. A nagyközönség
számára ezekhez a prezentációkhoz való
hozzájutás nem köthető magas díjak
megfizetéséhez.
A helyi közösségekkel és csoportokkal történő
együttműködést támogatni kell csakúgy, mint az
együttműködést azokkal a közösségekkel és
csoportokkal, melyek jelentős kapcsolatban
vannak a víz alatti kulturális örökséggel.
Kívánatos, hogy a kutatásokat ezeknek a
közösségeknek és csoportoknak a hozzájárulásával
és jóváhagyásával folytassák.
Amennyiben összeegyeztethető a védelemmel és a
menedzseléssel a kutatócsoportnak meg kell
keresnie azokat a közösségeket és
érdekcsoportokat, akiket bevonhatnak a kutatások
kiterjesztésébe. Amennyiben célszerű, a
kutatócsoportnak lehetőséget kell biztosítania a
nyilvánosság számára régészeti jártasságok
elsajátítására tréningeken és oktatásokon
keresztül.
Támogatni kell a múzeumokkal és a más
intézményekkel való együttműködést. A
közreműködő intézményekkel a látogatásokról,
kutatásról, jelentésekről a kutatást megkezdése
előtt meg kell állapodni.
A kutatás végső összefoglalását, amint az
lehetséges - tekintettel a kutatás
komplexitására -, elérhetővé kell tenni és
letétbe kell helyezni a megfelelő állami
levéltárban. |
15. Cikkely:
Nemzetközi együttműködés |
A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a víz
alatti kulturális örökség védelme és
menedzselése során, és a kutatás magas
színvonalának biztosítása érdekében elő kell
segíteni. A nemzetközi együttműködést azzal a
céllal kell támogatnia, hogy a víz alatti
kulturális örökség kutatására specializálódott
régészek és más szakértők hatékonyan
alkalmazhassák. A szakemberek részére szervezett
csereprogramokat úgy kell tekinteni, mint a
megismertetés legjobb módszerét. |
|
|
|